"TORNA ÓRA EGY-KETTŐ, LESZAKAD A HÁZTETŐ…"

TÉMA: ORSZÁGOK, ZÁSZLÓK ÉS SPORT


Lelkesen készültünk az elmúlt foglalkozásra. Sok-sok ötletet gyűjtöttünk össze arra vonatkozóan, hogy miként lehetne az országokat, zászlókat és magát a testmozgást, sportot összekötni a magyar nyelvvel, illetve a magyar kultúrával… Végül a sok előkészített anyagból sajnos csak a fele valósult meg (idő hiányában)…
Sebaj, így is jól sikerült a foglalkozás, kerek egészet alkotott, és a gyerekek is nagyon jól érezték magukat. A megmaradt játékokat pedig bevetjük jövőre! ;-)

1. Megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak olyan sporteszközöket, sportfelszerelést, ami ahhoz
a sportághoz köti őket, amit sportolnak.





Volt minden: úszó, karatés, tornász, focista, teniszező, görkoris, balett-táncosnő, tollasozó… A gyerekek be is mutatták a sportágakat… szájtátva figyeltük, hogy mennyire ügyesek!!! Nagy élmény volt! Köszönjük Nekik!


2. Torna óra következett. Kezdésnek és befejezésnek kivetítettük a régi TV torna intróját. "Egy kis mozgás mindenkinek kell..." Emlékeztek rá?



A tornagyakorlatokat Bogyó és Babóca mutatta be egy-egy képen, amit kivetítettünk a falra. Megtanultuk, hogy mi az a helybenfutás térdemeléssel, a törzshajlítás, a pók- és rákjárás, a karlendítés, a malomkörzás, a szökdelés, a nyújtózkodás terpeszállásban, a domborítás, ill. a homorítás, és így tovább... Közben persze keményen tornáztunk mi is. A háttérben ritmikus magyar rajzfilmslágerek adták az ütemet. Jól elfáradtunk! :-)



3. Zászlókat készítettünk. Mindenki kiválasztott egy-egy zászlót, a neki szimpatikusat. Jó, mondjuk a nagyobbakat megkértük, hogy ők válasszák a bonyolultabbakat, és ne egy három csíkból allót, például. Kiosztottunk mindenkinek egy fehér papírcsíkot, ragasztót, fogpiszkálót és színes ceruzákat. Minden gyerek elkészítette a maga zászlóját és a hátuljára ráírta az adott ország nevét magyarul (a kicsiknek segítettünk természetesen).

4. Ezután a terem közepére helyeztünk egy kartondobozt, amire kifeszítettünk egy világtérképet (természetesen magyar feliratozással). A gyerekek egyenként beleszúrták a zászlójukat a megfelelő országba. Minden egyes ország esetében megbeszéltük, hogy sportolói melyik sportágakban ügyesek. A sportágakról, illetve egy-egy híres sportolóról képet vetítettünk a falra, hogy jobban rögzüljön. Pl.: Amerikai Egyesült Államok: kosárlabada, jégkorong, amerikai foci és baseball; Jamaika: atlétika (futás); Ausztria: síelés, síugrás, Brazília: labdarúgás, stb.

5. Magyarország zászlója került legkésőbb a helyére. Megbeszéltük, hogy Magyarország pici ország a világ nagy országaihoz képest, mégis nagyon sok sportágban ügyesek a magyarok. Sok-sok aranyérmet szereznek az olimpián. Nagyon jók a vízi sportágakban, mint az úszás, vízilabda vagy kajak-kenu…., de ügyesek tornában, kézilabdában, sakkban vagy fogathajtásban is.
Megemlítettük, hogy néhány magyar viszont nem Magyarországon lakik, hanem külföldön, mint mi is. :-) Ők egy másik ország csapatában, vagy zászlója alatt versenyeznek. Ilyen híres magyar sportoló volt Johnny Weismüller a Tarzan filmből, vagy Puskás Ferenc, aki a Real Madrid madridi focicsapat nagy gólrúgó játékosa volt. A Real Madrid előtt persze Magyarországon focizott. Abban az időben úgy hívták a magyar focicsapatot, hogy az Aranycsapat….annyira jól játszottak.
Megbeszéltük, hogy most is játszik magyar csapatjátékos Spanyolországban. Például Sterbik Árpád és Nagy László nagyon ügyes kézilabdázók.

Természetesen az információkat szemléltettük kivetített képekkel is!


Végül megnéztünk egy saját magunk által készített zenés képösszeállítást a magyar olimpikonokról. Megnézhető ITT. Ezen kívül megnéztünk két vágott videót is Egerszegi Krisztina Vitray által közvetített győzelméről, ill. Csollány Szilveszter aranyérmes gyakorlatáról gyűrűn.

Úgy láttuk, hogy tetszett a gyerekeknek annak ellenére, hogy kicsit elfáradtak a végére... A visszajelzésekből ítélve sok információ megmaradt bennük a magyar sporttal kapcsolatban. Ennek nagyon örülünk! :-)


    A JÁTÉKVÁRBAN FŐ AZ EGÉSZSÉG...

    TÉMA: ZÖDSÉGEK ÉS GYÜMÖLCSÖK


    A madridi maraton miatt az egész belváros fel volt fordulva… Szinte mindenki elkésett. A gyerekek csak lassan szállingóztak be a terembe. Még szerencse, hogy voltak nálunk zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatos színezhető nyomtatványok, így érdemben el tudtunk kezdeni foglalkozni azokkal a gyerekekkel, akik már megérkeztek. A legmókásabb feladattal persze bevártuk a többieket...


    1. A kiszínezett gyömölcsök, zöldségek mellé odaírtuk a neveiket is. Persze csak azokkal, akik tudnak már írni.


    2. Főzés nélkül főztünk. Gyümölcssalátát. Receptünk is volt!
    Bartos Erika: “Gyümölcsbál” című verse, projektorral kivetítve a falra. A verset többször felolvastuk, miközben a vers alapján minden gyerek választott magának egy-egy igazi, friss gyümölcsöt. Volt eper, alma, ribizli, málna, áfonya, szilva, ringló, narancs, szőlő, banán, citrom, szeder és körte. Megállapítottuk, hogy egy-két versben szereplő gyümölcs hiányzott (pl. a füge, a meggy), illetve volt olyan gyümölcsünk is (a szeder), ami nem is szerepelt a versben. Ezután az olvsani tudók felolvasták a vers egy-egy versszakát, miközben az éppen elhangzó gyümölcsöt birtokló gyerek (valaki addigra már nem birtokolta mondjuk, mert véletlenül megette a rá jutó gyümit… :-) )…szóval az adott gyerek odament a felkockázott gyümölcsöket tartalmazó dobozhoz és kiválsztotta azt a poharat, amiben a saját gyümölcse volt, immáron meghámozva és felaprítva. A pohár tartalmát beleöntötte a nagy salátás tálba és kevert rajta egyet. Minden gyerekkel elmondattuk, hogy mit rak a tálba. Figyeltük a szó végi “-t” tárgyhangot. Sok gyerek hajlamos arra, hogy elharapja azt, mert a spanyolban nincs ilyen.
    Mikor minden gyümölcs együtt volt már, nyakon öntöttük a keveréket narancslével, mézzel (természetesen macis üvegben volt, ahogy kell!) és citromlével. Visszakanalaztuk a kész gyümölcssalátát a poharakba és már lehetett is enni… nyami. Jól sikerült! :-)



    3. Lekuporodtunk a szőnyegre és kivetítőn megnéztük a Kerek mese sorozat Zöldség és gyömölcs dal-át.
    Természetesen ha már elkezdtünk mozizni, akkor nem volt elég egy két perces filmecske…. Ráadásként lejátszottuk a Kerek mese sorozat különlegesebb magyar betűkkel (G-Gy, N-Ny, A-Á, C-Cs, E-É, H, DZ, DZS, L-Ly stb.) foglalkozó videóit.

    Külön váltunk két csoportra.

    4. A kicsiknek hoztunk egy zöldség-gyümölcs témájú szókincsfejlesztő kirakó játékot. A játék elvileg a két éves korosztálynak készült…de mivel fényképekkel van ellátva és nem túlságosan babás, kiválóan alkalmazható a nyelvátadásban.
    A kirakó táblácskáit elszórtuk a földön. A gyerekek egyenként mondtak egy-egy színt (olyat ami szerepelt a táblán). Ezután mondtunk nekik egy ilyen színű zöldséget vagy gyümölcsöt, amit meg kellett keresniük a földön fekvő sokaságban . A megtalált zöldséget/gyümölcsöt elhelyezték a táblán.

    5. Az írni tudó kicsikkel megoldottunk egy zöldség/gyümölcs témájú feladatlapot.

    6. A kicsik másik csoportjával báboztunk. Vittünk sok-sok kiskonyhás zöldséget, gyümölcsöt. A szerepjáték során beszélgettünk arról, hogy miért fontos sok zöldséget, gyümölcsöt enni. Kinek, mi a kedvence nyersen, ill. megfőzve ételként. Milyen ételekben van zöldség és gyömölcs? Hol teremnek az egyes zöldségek, gyümölcsök: föld alatt, fán, bokron, stb.

    7. A nagyokkal tovább gyakoroltuk a tárgyesetet. Ehhez Bartos Erika: “Piacon” című versét használtuk fel. A versben rengeteg tárgy esetben lévő szó szerepel. Mondhatjuk úgy is, hogy a vers egy hosszú felsorolás mindarról, amit a piacon vásároltunk.
    Az egyes termékeket kivágtuk papírból és szétterítettük az asztal közepén. Minden gyerek kapott egy kiemelő filctollat (én csak nyalókának hívom…) és felolvastuk a költeményt. Minden versszak után megálltunk és az olvasó gyerek megkereste az asztalról azt a zöldséget vagy gyümölcsöt, netán viragot, amiről éppen olvasott. Azaz, vizualizáltuk az írottakat és hallottakat. Ezután filctollal áthúztuk azokat a szavakat, amik tárgyesetben szerepeltek a versben.


    8. Ki-Kivel-Mikor-Hol-Mit csinált??? játék. Ez tetszett a lányoknak, mert szabadon bocsáthatták a fantáziájukat. Persze közvetett módon az írást gyakoroltuk. :-) 5 papírlap járt körbe-körbe... Az első lapra ráírták, hogy ki, aztán tovább adták a lapot úgy, hogy behajtották azt a részt, amire írtak, hogy ne lássák a többiek. Közben megérkezett a következő lap a szomszédtól, amire arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy kivel?. Ráírták a választ a papírra, majd az előző módon tovább adták a behajtott lapot… Azért, hogy témánál maradjunk, minden körben valaki azt a feladatot kapta, hogy a válaszában szerepelnie kell egy zöldségnek vagy egy gyümölcsnek. A végén felfedtük az irományokat. Meg kell hagyni, nagyon szórakoztató mondatok születtek… :-)
    Például: "Reggel a piacon Elizabeth angol királynő Elenával TV-t néz, mert nagyon meghíztak."




      ANYÁK NAPJA

      MAGYAR VONATKOZÁSÚ MEGLEPETÉS KÉSZÍTÉSE AZ ÉDESANYÁKNAK  ÉS
      JÓZSEF ATTILA

      Igaz, hogy ténylegesen egy hete volt anyák napja, csak pont azon a vasárnap nem volt játékvár...
      Úgy döntöttünk, hogy ezt a szép ünnepet mégsem fogjuk kihagyni, így nálunk május 10. lesz az anyák napja. Egyébként, akár az év minden napja lehetne az anyáké (na persze az apáké is!!!)… Nem gondoljátok??? :-)


      1. Kedves hungarikumot készítettünk az édesanyáknak. Úgy alakult, hogy csak félig-meddig lett belőle ajándék…
      mindjárt kiderül, hogy miért. :-) Szóval, mézeskalács szíveket készítettünk. Először
      képeket néztünk a legnépszerűbb magyar vásárfiáról... Közben beszélgettünk arról, hogy miért ajándékoznak egymásnak az emberek feliratos vagy tükrös mézeskalács szíveket.
      Sütési lehetőség hiányában, előre elkészítettük a mézeskalácsot. A gyerekeknek a legizgalmasabb rész, a díszítés jutott feladatul. Négy különböző színű tojáshabbal és díszítő cukorkákkal dekoráltunk. A szív közepére, hagyományos tükör helyett a gyerekek fényképe került. Csodaszép szívek készültek a ragacsos, mázas “sütivárban”! A foglalkozás végére nagyjából meg is száradt a tojáshab. Az anyukák nagyon örültek a meglepetésnek. Hogy miért lett belőle csak “félig ajándék”? Azért, mert miután átadták a gyerekek az ájándékot és meg volt az öröm, a gyerkőcök nagy része a következő kérdést szegezte az anyukájukhoz: “Nekem adod, hogy megegyem???” :-) Ha jól tudom, akkor egy mézeskalács sem élte túl a vasárnapot… :-)




      2. Anyák napja révén, JÓZSEF ATTILÁT emeltük ki a magyar gyermekirodalomból. Köztudott, hogy nagyon nagy szeretet fűzte édesanyjához a költőt. Ez életműveiben is megmutatkozik.
      A gyerekekkel képeket nézegettünk a gyerek és felnőttkori József Attiláról és édesanyjáról.


      A “Mama” című versén keresztül elmeséltük, hogy mit és mennyit dolgozott a költő édesanyja azért, hogy etetni tudja 6 gyermekét. A költő felnőtt korában értette csak meg, hogy édesanyja mekkora áldozatot hozott a gyerekeiért. Ő ezt akkor még nem értette. Csak követelőzött, hogy a munka helyett inkább vele foglalkozzon az édesanyja.


      Persze kihagytunk részleteket a költő életrajzából. Nem említettük, hogy az édesapa elhagyta családot, hogy József Attila a szegénység miatt nevelőszülőkhöz került, azt, hogy az édesanya nagyon korán meghalt rákban, ill. hogy a költő nagyon fiatalon öngyilkos lett. Nem akartuk, hogy a gyerekek lelkét felkavarják a tények. Inkább csak az anyák napjához köthető anya-gyerek kapcsolatról beszélgettünk. Láthatóan ez is megérintette őket.


      3. Lekuporodtunk a szőnyegre és meghallgattuk József Attila: “Altató” című versét Koncz Zsuzsa előadásában. A gyerekek között 3 különböző kiadású könyvet osztottunk szét a versről. Mialatt a zenét hallgattuk, nézegettük a képeket.



      Mind a kicsikkel, mind a nagyokkal feldolgoztuk a verset.











      4. A kicsiknek a terem két pontján mutattunk nyomtatott képeket, mialatt az “Altató”-t szavaltuk. A gyerekeknek ahhoz a képhez kellett szaladniuk, ami elhangzott a versben. Nagyon élvezték. Újra és újra el kellett ismételni a játékot. Például: “Lehunyja kék szemét az ég…” Itt volt egy kép az égboltról, ill. a tűzről, ahogy ég. Az égbolthoz kellett futniuk. VAGY “Alszik a bolgár, a darázs…” Képet láttak darázsról és parázsról. A rovarhoz kellett futni. VAGY “Látod, elalszik anyuka…” Egyikünknél egy alvó anyukáról, másikunknál egy alvó játékbabáról volt kép. Az anyukához kellett szaladni.


      5. A nagyokkal hallásértést játszottunk. A kinyomtatott “Altató” versből kihagytunk szavakat. Minden versszakból kettőt. Kétszer hallgattuk végig a Koncz Zsuzsa féle J.A. –“Altató” dalt. A lányoknak ki kellett hallaniuk a zenéből, hogy melyik szó hiányzik a nyomtatványról. Ügyesek voltak a lányok! :-)


      6. Nagyoknak felolvastuk József Attila: "Csoszogi, az öreg suszter" rövidített történetét. Gyönyörű az illusztrációja a könyvnek! A történet végén beszélgetni szerettünk volna az elhangzottakról, de a gyerekek meg sem tudtak szólalni… Néma csönd uralkodott a teremben, a szemek csillogtak…az enyém is. Mindannyian meghatódtunk a szegény Vanicsekné és fia történetén, akiken emberségből segített a mogorva, öreg suszter.
      Megbeszéltük, hogy régen Magyarország fizetőeszközei a történetben előforduló pengő, ill. fillér voltak.


      A kicsiket további két csoportra osztottuk.

      7. Kiosztottunk a gyerekek között egy nyomtatványt, amin négy szív volt látható. Azok, akik már tudnak írni-olvasni legalább egy kicsit, egy –egy szívbe beírták édesanyjuk egy-egy tulajdonságát, vagy egy kedves üzenetet. A lap üresen álló részére szabadon rajzolhattak valamit az édesanyjukkal kapcsolatban.

      8. A kicsik egy csoportjának felolvastuk Bartos Erika, Anna, Peti és Gergő sorozatának “Anyáknapja” című meséjét. A történetben előkerült az “Orgona ága, barackfa virága…” című dal… Volt gyerek, aki ismerte a dalt és szépen elénekelte az ismert dallamot…

      9. A kicsik másik csoportja plüss, ill. műanyag állatokkal játszott szerepjátékot. Témánál maradtunk, hiszen minden mamaállatnak volt kicsinye is, így kitűnően lehetett beszélgetni a mama-gyerek kapcsolat témájában.

      Tipp: Használjuk ki azt, amíg a gyerek szereti a szerepjátékokat. Ez az egyik legjobb formája az észrevétlen nyelvtanulásnak! ;-)

      10. A nagyokkal maradt még egy kis idő, így közkívánatra “Ország, város…” játékot játszottunk. Ország, város, fiú, lány, növény, állat, tárgy, ruha és szín voltak a témák. A magyar ábécé egy véletlenszerű betűjével kellett minden témában írni egy-egy szót úgy, hogy az senkiével se egyezzen. A végén összeszámoltuk, hogy ki hány pontot gyűjtött össze.