SZÜRET


“ELMÚLT A NYÁR, ITT AZ ŐSZ, SZŐLŐT ŐRIZ MÁR A CSŐSZ…”


“OKTÓBER-BER-BER, FÁZIK BENNE AZ EMBER, SZŐLŐT CSIPKED A DERE, ÉDES LEGYEN SZÜRETRE.”

Hagyományos szüreti játékkal kezdtük a foglalkozást:

1. “Lipem-lopom a szőlőt, elaludt az öreg csősz, vaskalap a fejében, furkósbot a kezében...”

Először megnéztünk egy rövid zenés rajzfilmet a dalról: https://www.youtube.com/watch?v=AGqxdp0FB0k



Ezután választottunk egy csőszt, aki elaludt a a széken egy vödörrel a fején, miközben a kosár szőlőt őrizte… 


Miközben szunyókált,
a többi gyerek elkezdte lopkodni a szőlőt. Mivel valódi szőlő volt a kísértés, nem kellett túlságosan megjátszanunk magunkat.  Mondtuk is, hogy hoznunk kellett volna igazi csőszt a foglalkozásra, mert a szájak bizony végig tele voltak… :)  Szóval, a gyerekek az egyik kosárból átlopták a fürtöket a másikba. 





Közben Júlia furulyázott és a fenti dalt énekelgettük: "Lipem-lopom a  szőlőt..."

Amikor megtelt a kosarunk, a gyerekek felkiáltottak, hogy “Tele a kosár!” Ekkor a csősz felébredt és megpróbált elkapni valakit, aki a következő körben átvette a csősz szerepét.

Sokszor elismételtük a játékot, mert nagyon-nagyon tetszett mindenkinek.



2. Szüreti folyamatok

Három csoportban dolgoztunk. Minden csoport kapott egy zacskó kirakót (nyomtatott, szétvágott, majd laminált képeket). 


A sokaságból kellett kiválasztani a 4 részből álló képek darabjait. Mindenki más képet kapott persze.



Az elkészült kirakók a szüreti folyamatok egy részét vagy a szüreti eszközök valamelyikét ábrázolták. 


A gyerekek a képeket felragasztották egy-egy fehér lapra, mi pedig elkezdtük mesélni, hogy pontosan hogyan zajlik egy szüret.


Onnantól kezdve, hogy leszedjük a szőlőt (kéket vagy fehéret) metszőollóval vagy kacorral….a puttonyozáson, a préselésen vagy taposáson át egészen addig, amíg lopóval kiszívjuk a bort a hordóból és demizsonba vagy poharakba nem töltjük. Persze a szüret befejeztét ünneplő szüreti bál sem maradhatott le a történetből. A szüreti folyamatokat persze képekkel is illusztráltuk. Mindenki sorban, az elhangzottak szerint felragasztotta a kirakott képét a táblára.


A mai időkben üvegből készült lopó működésére, illetve eredeti, tökből (méghozzá lopótökből) készült változatára külön kitértünk. Azt is megnéztük, hogy hogyan terem a lopótök. Ugye nem sokan tudjátok?

3. Nincs szüret édes must nélkül!

Nem volt se bogyózónk, se présünk… sőt lábbal taposásra sem volt lehetőségünk. Ennek ellenére készíttetünk mustot! Lavórokban kézzel, krumplinyomóval, kézi tekerős paszírozóval, szűrővel… szóval egyszerű háztartásbeli eszközökkel. 








Természetesen végül minden és mindenünk ragadt a cuppogós nedűtől, de gondolom nem kell leírnom, hogy mennyire jól szórakoztunk… J 








Közben énekeltünk is: “Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele…”, illetve “Ettem szőlőt most érik, most érik, most érik…”

4. Újra 3 csoportra váltunk. Szőlős nyelvtan következett. 

Az mi??? Nyelvtani feladatok szőlő burokban, hogy nehogy véletlenül valaki felfedezze, hogy egy száraz, unalmas dologról van szó... J

A játékot mi készítettük. Ha szeretnétek otthon is használni, a sablonokat letölthetitek INNEN.

Nagy méretű, A3-as lapokra szőlő leveleket, kacsokat nyomtattunk. A szőlő adott, zöld részére kellett felragasztgatni a bogyókat, de előbb ki kellett válogatni, hogy melyik fürthöz melyik szőlőszem való.

A kisebbek a többes számú és “k”-ra végződő szavakat vállogatták szét. 





A nagyobbak (magyarul közepes szinten tudók) pedig a múlt idejű, ill. “t”-re végződőket. 



A magyarul jól beszélő nagyok két feladatot is kaptak. 



Először a hely- és időhatározós szavakat válogatták szét, majd pedig két nehéz szőlőfürt következett. Az egyiken a határozatlan ragozáshoz kötődő szavak szerepeltek, a másikon pedig a határozott ragozásosak. 


Ez utóbbi két fürt kihívás volt, de meglepően ügyesek voltak a lányok!



5. A kicsik egyik csoportjával egy Bogyó és Babócás mesét is olvastunk a szüretről:



6. A fiú csoport inkább szőlőfürtöt színezett.



7. Szerettünk volna egy hagyományos,célba dobós játékot is játszani a kicsikkel, de valahogy idő közben beolvadtak a félre tett szőlő szemek a mustba. J Szőlő bogyókat dobáltunk volna a csősz kalapjába, azaz a vödörbe… 

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA…

Igen, újra elérkeztünk kedvenc témánkhoz az őszhöz… A bejegyzés címéhez méltóan, Petőfi gyönyörű őszi versével kezdtük a magyar foglalkozást.


    1.   Petőfi Sándor: “Itt van az ősz, itt van ujra…”

A különböző versszakokat (jobb híján) mi magunk illusztráltuk, majd az elkészült rajzokat  kinyomtattuk nagy méretben:

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.





Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.






.....
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.





Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggelre, a kikelet.
.....




(A vers további versszakai, illusztrációval együtt és nagy felbontásban letölthető INNEN)


A  képeket a terem különböző pontjaira ragasztottuk fel...

A gyerekekkel újra megnéztük Petőfi Sándor portréját. Nagyon ügyesen emlékeztek arra, hogy Petőfi írta a tavaly tanult “Talpra magyar!” ill. “Szabadság, szerelem…” című verseket is. Megbeszéltük, hogy a költő nem csak forradalmi és szerelmes verseket írt, hanem nagyon szerette a természetet is.




Ezután következett a játék! : ) Felolvastuk hangosan a verset, de minden versszak után megálltunk. A gyerekeknek mindig ahhoz a képhez kellett futni, ami szerintük a versszakban elhangzottakat ábrázolta. Néha megoszlott a vélemény és a csapat ketté vált, de végeredményben nagyon ügyesek voltak… A lényeg igazából az volt, hogy izgatottan vettek részt a játékban és nagyon-nagyon füleltek, tehát meg akarták érteni az elhangzottakat.




2.   Újabb mozgós játék következett:

Sarkadi Sándor: Édes ősz  
 
Édes ősz jött,
Hull a körte,
Hamvas szilva
Hull a földre
Itt az alma,
Kasba rakd
Ott a szőlő,
Hamm, bekapd.
Avar alatt
Dió búvik,
Ott ne hagyd!

Megzenésített változat: http://egyszervolt.hu/dal/edes-osz.html

2 csoportot alkottunk magasság szerint. Egymás mögé álltak a gyerekek terpesz állásban. Az elsőnek el kellett kapni, meg kellett fogni, meg kellett találni azt a gyümölcsöt, ami és ahogyan a versben éppen elhangzott.
Például egyikünk volt a körtefa, másikunk a szilvafa, így ezt a két gyümölcsöt  a magasból potyogtattuk a gyerekeknek, mintha a fáról hullanának. A diók egy avarral teli kosár alján lapultak, így meg kellett keresni őket.
A megtalált/megkaparintott gyümölccsel át kellett kúszni a gyerekalagúton, majd be kellett tenni azt a sor végén található kosárba. Végül az a csapat győzött, akinek a dal háromszori meghallgatása után több gyümölcs volt a kosarában. Csodával határos módon döntetlen lett az eredmény… :-) Hogy mi volt a jutalom? Egy jó kis őszi piknik a szőnyegen! Jóízűen megettünk a kosarak tartalmát… :-)


       

Na, de egy kosár gomba is volt az asztalon a gyümölcsök között… gomba viszont nem szerepelt a dalban... Azzal mi lett???

3.       Őszi festmény készítése

 A félbe vágott gombafejeket és gombalábakat, mint pecsétet, belenyomkodtuk különböző színű festékekbe. Szóval ecset helyett gombát használtunk, hogy a magyar nyelv a látáson kívül, a szaglásunkra és a tapintásunkra is hasson. Persze az ujjunkat is lehetett használni….Végül mozgó szemeket ragasztottunk a tököknek, gombáknak, fáknak, stb. Jó maszatolós feladat volt, de sebaj… fel voltunk szerelkezve rossz pólókkal, konyhai törlőkkel és nedves kendőkkel… :-)
    

    

    


4.       Folytattuk a “gomba” témát…

Megnéztük Gryllus Vilmos: “Gombacímű rövid, zenés rajzfilmjét, ami egy mérges pöttyös gombáról, azaz egy légyölő galócáról szól:






5.       Csoportokra váltunk, de maradtunk a gombánál:

Mindenki kapott egy általunk készített feladatlapot egy tökéletes gombáról. Ez azt jelenti, hogy meg volt minden része... Ezen kívül kaptak még egy zacskónyi képet kalapról, gallérról, bocskorról, lemezekről és tönkről.

Rá kellett a kis képeket ragasztgatni a nagy lapra, oda, ahová azoknak a jelentése volt írva. Ezután
ugyanezeket a szavakat odaírtuk az egyes gombarészekhez is.
Például a lábbelit a bocskor szó mellé kellett ragasztani, majd ki kellett találni, hogy a gomba melyik részét hívhatják bocskornak… a bocskor szót tehát odaírták a gomba közvetlenül föld feletti, kissé hámló részéhez is.





6.       Mozgós őszi játék következett a kicsikkel:

· Gömbölyödj össze, mint a süni!
· Ugrálj, mint a mókusok!
· Hajolj le, és szedd fel a makkot, vadgesztenyét!
· Sétálj végig a kidőlt fa törzsén!
· Kapaszkodj fel a farakásra!
· Bújj bele a gumicsizmádba, és sétálj az őszi esőben!
· Hemperegj az avarban!

7.   Meséltünk:

  • Bartos Erika: Anna és Peti: Őszi kirándulás

  • Jonathan Emmett: A legszebb ajándék

  • Vlagyimir Szutyejev: A sün, akit meg lehetett simogatni

8. A fiúknak kedvük volt gombás képeket színezni, így velük újra elismételtük a gomba részeit.



9.  A fiúk levezetésképpen megnézték a Vízipók-Csodapók  rajzfilmsorozat "Őszi szél" c. epizódját.



10.  A nagyokkal bombás játékot játszottunk:

Semmi kétség, nagy kedvenc ez a játék!!! (Köszönet a BUMM társas kitalálójának érte!) : ) A gyerekeknek ősszel kapcsolatos szavakat kellett sorban mondaniuk. Ha jót mondtak és nem volt ismétlés, akkor tovább adhatták a bombát… akinél a bomba robbant, az kiesett.

Ezután egy kis csavart alkalmaztunk a játékban.
Az előzőekben leírt módon folyt a játék, csak most le is kellett írni a szavakat. Amíg nem írta le a gyerek helyesen a szót és nem kapott “zöld” jelzést, addig nem adhatta tovább a bombát…



11.   Betűs játék:

Párokat alkottunk. A egyik gyerek kitalált egy őszhöz kapcsolódó szót és kikereste (titokban) a hozzá tartozó betűket. A másik gyereknek pedig ki kellett találni a betűkből, hogy melyik szóra gondolt a másik. 
Ezután cseréltünk. Jó móka volt! Mindenki élvezte és gyakoroltuk a helyesírást is… : )