UTAZÁS MAGYARORSZÁGON...


Evős-ivós, városnézős foglalkozás volt ma a Játékvárban. Bejártunk 10 magyar települést. Ez persze nem azt jelenti, hogy más városokat nem tartottunk volna erre érdemesnek…. Neeem. Csak határt kellett húznunk valahol. Természetesen a többi neves települést is be fogjuk mutatni a jövőben.

Az idő során úgy alakult, hogy Magyarország főváros központú országgá vált. Ennek érzékeltetésére Budapest városát a terem közepén állítottuk fel. Innen indultunk a különböző településekre. Visegrádra hajóval, Hollókőre, Pannonhalmára, Sárospatakra busszal, Sopronba, Pécsre, Debrecenbe, Szegedre vonattal, Gödöllőre Hévvel, a Budai várba pedig siklóval mentünk fel. A közlekedési eszközök hulahop karikák voltak.


Na de kezdjük az elején! Első feladatként mindenki felhúzott magára egy zsebes mezt. Igen, de mit rakjunk a zsebbe? Meg kellett keresni a zsebbe való képeket. De hol voltak? Az asztalokon nem, a földön nem… a falról sem szabadott leszedni… És ekkor valaki felkiáltott, hogy a szék aljára ragasztva talált egy papírt! Bizony, a képek fel voltak ragasztgatva a terem hátsó részében összetolt székek aljára. A belsőkhöz csak kúszva lehetett hozzáférni. Elnézést a szülőktől, ha nagyon összepiszkolták magukat a gyerekek, de olyan jó móka volt! Egyből össze is rázódott a csapat.






A megszerzett képet mindenki belerakta a saját zsebébe, majd megkereste, hogy melyik gyereken van még hasonló kép. 



Az ugyanahhoz a városhoz tartozó gyerekek csapatokat alkottak, beszálltak egy járműbe és együtt indultak el a mezükön szereplő városba. 



A városba érve különféle feladatokat kellett megoldaniuk.


A gyerekek ide-oda járkáltak a városok között. Amikor elkészítették az településhez tartozó feladatokat, akkor ráírhatták a nevüket a térképre az adott város vagy falu mellé. 


Motiváltak voltak! Hogy miért? Mert a végén összeszámoltuk, hogy hány település mellett szerepel a nevük. Ha a szám elérte a 8-at, akkor ajándék járt a foglalkozás befejeztével! :-)

Most nézzünk bele mi is egy picit a különböző állomásokba!

BUDAPEST

Lent a Dunánál felolvastuk Bartos Erika “Lánchíd” című versét. Ezután hulahop siklóval felmentünk a várba, ahol egy útkereső játékban volt részünk.





A Bécsi kaputól kellett eljutni a Nemzeti Galériáig, ahol ismerős képekre bukkantunk, mint az Ásító inas, A lila ruhás hölgy, A majális, Rőzsehordó nő vagy a Köpülő asszony. 


Útközben csodálatos építményekkel találkoztunk. Ezek képeit meg kellett keresni és el kellett helyezni a térképen.


SOPRON

Vajon miért hivják tűztoronynak a híres tornyot és milyen a teteje?


Ki tudja, hogy miért nevezik a hűség városának Sopront? Bizony, a történet az I. világháború végéig nyúlik vissza… amikor Magyarország bizonyos részei a szomszédos országokhoz kerültek. Ezért van az, hogy Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, stb. máig is nagy, magyarok által lakott területek vannak. Sopront, nagy számú német ajkú lakossága miatt megkérdezték, hogy hová szeretne tartozni, de az Magyarországot választotta. Ezért nevezik a hűség városának.



A szülők örömére a soproni kékfrankosból nem ihattak a gyerekek, így a bort a foglalkozás végén az anyukák és apukák fogyasztották el. J

PANNONHALMA

Megcsodáltuk az első magyar keresztény templomot és beszélgettünk a szerzetesek életéről, hogy mi mindennel foglalkoznak az apátság falai között... Bor- és sörkészítés, levendulatermesztés, lekvárok, szörpök, teák… Sok-sok finomságot készítenek természetes alapanyagokból.

Beleszippantottunk egy levendulapárnába, illetve kóstoltunk házi bodzaszörpöt szódával vagy ásványvízzel. Kinek hogy ízlett… A foglalkozás végére el is fogyott az egész üveg szörp. J




VISEGRÁD

A gyerekek kiszínezhették Mátyás király palotáját, a visegrádi várat.



Mátyás király lakomájáról meghallgattunk egy mondát. Miután befejeződött a történet, a gyerekek megválaszolták az ellenőrző kéréseket.



Például:

1.        Hogyan terítették meg az asztalt?
                A: Mindenkinek volt tányérja és evöeszköze.
                B: Senkinek nem volt külön tányérja és kézzel étkeztek.
   C: Tányér volt, csak villa nem.

2.         Szépen étkeztek a magyarok Mátyás Király idejében?
                A: Igen, mindenki kultúráltan, tisztán étkezett.
                B: Nem, mindenki összepiszkította a ruháját evés közben.
                C: Mátyás Király kivételével, mindenki összepiszkolta magát.

3.         Milyen nyelven énekeltek a lantosok vacsora közben?
                A: magyarul
   B: latinul
   C: görögül

PÉCS

Ki kellett választani a képek közül, hogy melyik épület a minaret. Azt is megbeszéltük, hogy mely épületek török eredetűek és miért...


A székesegyházhoz megoldottunk egy kirakós feladatot is.


SZEGED

Emlékeztünk az 1879-es Szegedi Nagyárvízre.


 Egy (nem valós!) szimulációs feladatban, a gyerekek beszínezték a térképen, hogy árvíz esetén melyik napon mekkora területet öntene el a Tisza Szegeden. Ezen kívül kiszámolták, hogy hányadik napon árasztaná el a templomot.




Kóstoltunk szegedi Pick szalámit is! Nyami….


DEBRECEN

Gyurmából megformáltuk a nagytemplomot és frissen sült debrecenit ettünk bio ketchup-pal. Talán ez lett a legnépszerűbb állomás… Vajon miért?







SÁROSPATAK

Kiszíneztük a sárospataki Rákóczi várat és kiraktuk II. Rákóczi Ferencz portréját. Meséltünk róla, hogy ki is ő, majd felfedeztük, hogy az 500 forintos bankjegyen is az ő képe látható…



HOLLÓKŐ

Kirakóztunk és megnéztünk egy bemutató kisfilmet a Unesco által védett csodaszép kis falucskáról, ami egy másik korba repít vissza bennünket hagyományörző szokásaival.







GÖDÖLLŐ

Sissi, Erzsébet királyné magyarországi kastélyában jártunk. De, hogy melyik városban található ez a kastély, azt a gyerekeknek kellett megfejteni egy keresztrejtvény segítségével.



A szépséges Sissi portréját ki is rakhatták kirakóból.


A végén minden gyerek csodálatosan teljesített! Részt vettek minden feladatban, így az elvárt jutalom sem maradhatott el. Csokis nápolyi!!!