ANYÁK NAPJA



Újra elérkezett ez a kedves ünnep… az ÉDESANYÁK napja! Tavaly fényképes mézeskalács szivet készítettünk az anyukáknak, így persze idén sem maradhatott el a kézműves meglepetés….
Elhatároztuk, hogy az ajándékok mellé megpróbálunk egy kis műsorral is kedveskedni az anyukáknak. Persze egy röviddel csak, aminek előkészítése belefér a két órába…



Először is meg kellett tanulnunk a dalt. “Orgona ága, barackfa virága…”
Normális esetben minden nap gyakorolnánk egy kicsit, de ezt a játékvárban sajnos nem tehetjük meg. Hússzor elénekelni a dalt egymás után pedig unalmassá válik. Ki kellett találnunk egy játékot a tanuláshoz.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy miről énekelnek, így innen indultunk ki. A dalocskában előforduló összes fontos szóhoz kerestünk képet, amit A3 nagyságban kinyomtattunk. A szemléltető képeket össze-vissza kiragsztgattuk a terem falaira és kezdődhetett is a játék. A gyerekeknek figyelni kellett, hogy mikor, melyik szó hangzik el a dalban és oda kellett futniuk a megfelelő képhez. Bíztattuk őket, hogy kapcsolódjanak be az éneklésbe ők is… 


Hogyan sikerült többször egymás után elénekelni a dalt úgy, hogy nem vált unalmassá? Úgy, hogy egyre gyorsabban énekeltünk, nekik pedig egyre gyorsabban kellett reagálniuk és futkozniuk a képek között. Annyira jól szórakoztak, hogy észre sem vették, hogy a végén jól be is sikerült gyakorolnunk az éneket. :-)

Ezt követően újabb játék következett. Bingóztunk. Készítettünk egy kifejezetten anyák napjával kapcsolatos bingó játékot. 



Két fajta táblázat közül választhattak a gyerekek. Az egyiken szavak, a másikon képek szerepeltek, mindenkinek más-más elosztásban…. 


Ugyanezeket a  szavakat és képeket véletlenszerűen projektorral kivetítettük a falra. Ha a kivetített képhez tartozó szó megtalálható volt az adott gyerek táblázatában, akkor kihúzhatta azt… Ugyanígy fordítva is. Ha a kivetített szóhoz tartozó kép volt meg, akkor azt is ki lehetett húzni. 

Természetesen ez nem csupán játék volt, hiszen a szókincsünket is fejlesztettük és az olvasást is gyakoroltuk.

Amikor a táblázatban szereplő összes kép és szó ki volt már húzva, akkor elkiáltotta magát a gyerkőc, hogy: “BINGÓ”.


Nem szoktunk egészségtelen nasikat osztogatni, de most kivételesen eltekintettünk ettől… Anyák napjára való tekintettel szivecskés nyalóka volt a nyeremény.



Anyák napi ajándékként egyedi festett kavicsot készítettünk. Közben folyamatosan beszélgettünk és újra elénekeltük az “Orgona ágát…”


Az üdvözlőkártya elkészítése nagy élmény volt a  gyerekeknek. A lényege az volt, hogy előre megrajzoltunk két egymást keresztező szív formát. Halmazokat kaptunk, amikbe tulajdonságokat kellett írni. Az egyik szívbe a gyerek saját magáról írt dolgokat (külső, belső tulajdonságok, mit szeret és mit nem, stb.), a másikba pedig az anyukájáról. A metszetbe olyan szavakat, gondolatokat kellett írni, ami mindkettőjükre jellemző. Magyarul persze, még akkor is, ha az anyuka nem tudott magyarul… 


Ügyesek voltak! Próbáltunk segíteni nekik ötletekkel, de mindegyiküknek meg volt a saját elgondolása, úgyhogy inkább a magyar megfogalmazásban kellett csak itt-ott segíteni.


A kártyákat végül mindenféle különleges csillámporos, 3D-s írószerrel kidíszítették. A hátuljára szív alakú mágneslap került, hogy otthon emlékként fel lehessen ragasztani a hűtőszekrény ajtajára.


Közben egy-két gyereknek mesét is olvastunk. Bartos Erika, Anyák napja című történetét.



Végül elkészültek a virágcsokrok is, amit az ajándékokkal együtt, a kis dalocskánkat elénekelve, ünnepélyesen át is adtunk a mamáknak, mamiknak, anyáknak, anyukáknak…Ki, hogyan hívja a sajátját... :-)



Nagyon édesek voltak a gyerekek és sokunk szemében (magunkat beleértve) megcsillant a boldogsággal eltöltő örömkönny…, mert anyának lenni csodálatos érzés!


ÚJRA ITT A TAVASZ



Hogy miért rajongunk ezért a témáért? A tavasz újra és újra eljön minden évben… Sándor, József és Benedek a zsákjukban hozzák el nekünk a különböző ötleteket, játékokat, tavaszi témákat. A zsák tartalma pedig kimeríthetetlen… Bármit húzunk is elő ebből a zsákból, az biztosan jó érzéssel fog eltölteni mindenkit, hiszen ki ne szeretné a napsültést, a virágokat, a madarakat, a szivárvány látványát…

Tavaly virágokról, a méhek életéről, ill. Szinnyei Merse Pál tavaszi festészetéről tanultunk. (Itt újra elolvashatod a bejegyzést.)

Idén újra előkerültek a kihagyhatatlan virágok a zsákból, de most más formában. Kicsi magként, illetve hagymaként… de erről majd később! J

Amíg bevártuk a csapatot, a gyerekek képeket rajzoltak bármiről, ami eszükbe jutott a tavaszról. 




Az elkészült képeket végül felragasztottuk a falra, hogy mindenki megcsodálhassa őket.
Ezután a gyerekeknek el kellett magyarázniuk a társaiknak, hogy pontosan mi látható a rajzukon. 


Ezáltal el is kezdtük a beszélgetést a témában…

Télen eledelt készítettünk a madaraknak, de tavasszal mi történik velük? Bizony, jól tudták a gyerekek a választ… párt keresnek, csivitelnek, fészket raknak és kikelnek a kis fiókák a tojásokból. Átismételtük gyorsan a télen tanult madárfajokat és kiválasztottuk mindenki kedvencét a széncinegét.
 


Hoztunk egy mókás, interaktív népdalt is hozzá… Ki ne ismerné, hogy “Nád a házam teteje-teteje, rászállott a cinege-cinege…” Az Alma együttes verzióját raktuk be háttérzeneként, ami hihetetlenül mulatságos, mert egyre gyorsabban éneklik a dalt, ami azt is magával vonja ugyebár, hogy a mozdulatokat is ugyanolyan gyorsan kell csinálni… 




Jól kimelegedtünk a végére! Igaz, hogy a fiúk (ezt a fotón is látni) az elején tüntetőleg leültek a kör közepébe, de a végén természetesen ők is kedvet kaptak a mókához. J Ez volt a cél, hogy bemelegedjünk és, hogy megteremtsük a hangulatot a további feladatokhoz.

Párhuzamosan két teremben voltak kiscsoportos tevékenységek.

A szivárvány szobában a MAGYAR IRODALOM kapott ma helyet. 



Petőfi Sándorral már többször találkoztunk. Át is ismételtük az eddig érintett verseit, mint a “Talpra magyar”, az “Itt van az ősz, itt van újra” és “A Tisza”.

PETŐFI SÁNDOR

Újra átbeszéltük, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején élt és azt is, hogy volt egy nagyon jó barátja, akit Arany Jánosnak hívtak. Mivel messze laktak egymástól, inkább leveleztek, de Petőfi többször nyaralt Aranyéknál, ahol találkozott Arany kisfiával, Lacikával. A mesekönyvet követve elszavaltuk Petőfi “Arany Lacinak” című versét. Nem gondoltuk volna, de még a nagyoknak is tetszett…



Így érkeztünk el Arany Jánoshoz és rátérhettünk “A gyermek és a szivárvány” című csodálatos költeményre. A vers nagyon hosszú és nem könnyű a nyelvezete, de mi vettük az akadályt. 

ARANY JÁNOS

Kinyomtattunk sok-sok képet ilusztrációként, így vizuálisan is végig tudtuk kísérni a verset. A kisebbeknek csak elmeséltük a vers történetét. A tartalom megmaradt, viszont a könnyebb megértés érdekében egyszerűbb kifejezéseket használtunk.
A nagyoknak viszont felolvastuk a verset. Megpróbáltunk minél inkább intonálni és gesztikulálni…
Nagy örömünkre a költemény mindenkihez eljutott. Tátott szájjal hallgatták és beleélték magukat a történetbe. A kicsik még tovább is mesélték a kisfiú életét, úgy ahogy ők azt elképzelték. Édesek voltak. J




Vershallgatás közben és után szivárványt színeztek a gyerekek. Meg is beszéltük a színeit az ibolyától egészen a vörösig…





A másik teremben nagy munkálatok folytak. Ültettünk, vágtunk, festettünk, ragasztottunk…



Először is joghurtos üvegekbe elültettük a virághagymákat alulra, a snidling és répamagokat pedig felülre. Azért ültettünk zöldséget is, mert a magok megfelelő öntözés mellett hamar kihajtanak és csírájuk rögtön szüretelhető és ehető. Nagyon finom répa íze van a kis répa első hajtásának is. A virágra sajnos várni kell egészen júliusig. Kiváncsiak vagyunk, hogy hány gyereknek hajt majd ki valami a cserépből?! J




Ezután ki is dekoráltuk az üvegcserepeket. Két fajta technikából választhattak a gyerekek:

FILC TECHNIKA



SZALVÉTA TECHNIKA





A munkálatok közben énekeltünk, beszélgettünk. 
Elénekeltük a tavaly tanult “Tavaszi szél vizet áraszt” dalt, illetve egy újat is tanultunk: Weöres Sándor “Tavaszköszöntő”-jét (“Sándor napján megszakad a tél…”). Ez utóbbi dal kapcsán beszélgettünk a névnapokról. Magyarországon mindenkinek van névnapja, amit meg is ünnepelnek az emberek. Sokszor ugyanúgy, mintha születésnap lenne… ajándékkal és tortával (persze gyertyák nélkül!).

Ezen kívül további játékokkal is készültünk a gyerekeknek.

Elolvastuk Kányádi Sándor: “Április hónapja” című versét. 



A verset ezután egyvalaki, fülhallgató segítségével, Koncz Zsuzsa előadásábanzenésen is meghallgatta. 



Miközben figyelt a szövegre elmutogatta, hogy mi mindent hallott. A többieknek pedig anélkül kellett utánozniuk őt, hogy hallanák a zenét. 



Ez egy vicces módja volt annak, hogy megértsük, hogy milyen is ez a bolondos április… egyszerre tud sírni és nevetni és mindig túljár az eszünkön.

Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.

Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet;
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.

Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.

Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.

Az aktivitás kártyás játék szintén nagyon szórakoztató volt. Tavasszal kapcsolatos mozgásos feladatok szerepeltek a kártyákon. A gyerekek maguk olvasták el (még a legkisebbek is!), hogy mi a feladat.


 

Például: 
Esik az eső, használd az esernyődet. Tapsolj a fejed felett 20-szor!
Pici magból legyél magas fa! 5-ször, egyre gyorsabban nőlj meg!
Pillangó vagy. Tipegj körben a teremben, közben körözz a karjaiddal!
Szélforgó vagy. Forogj körbe balra, majd jobbra! 10-szer! 
Szedj virágot! Hajolj le érte, majd egyenesedj fel! 30-szor! Stb.


Tényleg élvezték a gyerekek!

Végül minden feladatnak nagy sikere lett. A gyerekek örömmel vettek részt a tevékenységekben. 




UTÓIRAT:

Hogy végül kikeltek-e a magok??? IGEEEEEN!!! (Vagyis igen annak, aki becsülettel gondozta őket...) :-D